Túlélő vagyok. 1999-ben emlőrákom
volt.
Azóta eltelt néhány év. Szeretném
a tapasztalataimat megosztani, az ide látogatókkal. Segíteni szeretnék
mindenkinek, én már tudom, a rák után is van élet.
Az én történetem:
Egészségügyi dolgozóként tudtam,
hogy a szűrővizsgálatok nagyon fontosak. 1999 őszén a kolléganőimmel elmentünk
egy mammografiás vizsgálatra, amikor is nálam 0,5 mm meszesedést mutatott a
röntgenkép. Ezek után szövettani vizsgálat következett, ami azt igazolta, hogy
rosszindulatú sejtburjánzásról van szó. Aztán minden a protokoll szerint
történt. Műtét, nyirokcsomó kivétel.
A lábadozás után, egy igen
nagynevű onkológus irányítása mellett kemoterápiás kezelés, besugárzás,
hormonkezelés következett.
Amikor a kezelés elkezdődött
nagyon jól éreztem magam, de ahogy a kezelésekkel haladtunk előre, egyre inkább
gyengültem, jártányi erőm sem volt már.
Kérdeztem az onkológus orvost,
hogy mitől lehetnék egy kicsit jobban?
Az nem zavart, hogy elhullott a
hajam, mert a betegtársaim mondták, hogy ki fog nőni. Különben is nagyon jó
parókát választottam. Inkább a gyengeség, az erőtlenség, és az zavart, hogy nem
tudtam enni, sokat fogytam. Az orvosom
csak annyit mondott: a kemoterápiában bízzak, és meg fogok gyógyulni. Nincs
másra szükség.
Azután a doktor úr, úgy döntött -
a vérkép és az egyéb leleteim alapján-, hogy a hat protokoll szerinti kemóból,
az utolsó kettőt már nem engedélyezi, nem kaphatom meg. Nagyon el voltam
keseredve, mert korábban azt mondta: attól fogok meggyógyulni. Megijedtem, akkor most mi lesz? Azt
válaszolta: amit az orvosi protokoll előirt, azt én megkaptam. A többi rajtam
múlik. Ha akarom, megadja még a maradék kettő kemót is, de lehet, hogy a
szövődményt, a mellékhatásokat már nem tudja a szervezetem tolerálni, csak romlani
fog a statisztika.
Kedves Látogató, képzelheted mit
éreztem, először kétségbe estem, azután gondoltam, kézbe veszem a dolgaimat, az
egészségemet. Internetfüggő lettem, mert kerestem számomra a legjobb megoldást.
Nagyon sok minden elolvastam, kipróbáltam,
az alternatív terápiák útvesztőjében.
Majd rátaláltam arra a megoldásra, amivel karban tudom tartani mai napig
az immunrendszeremet, az egészségemet.
Életmód-tanácsadó lettem. Már
tudom mikor, milyen tápanyagokat kell bevinni szervezetünkbe, hogy a
működéséhez minden fontos alapanyag rendelkezésre álljon. Kerülöm a stresszt,
sokat pihenek. Tudom sokan, azt mondják drága az egészséges élet, de inkább azt
finanszírozzuk, mint a betegségünket. Ha az életünk a tét, akkor igaz a mondás:
„az ételünk a gyógyszerünk”. Életmód-változtatásra is szükség van, ezekben
tudok segítséget nyújtani.
1999 óta nem volt
daganat-kiújulásom.
Azóta nagyon sok, daganatos
betegnek tudtam segíteni, és mindenkinek fogok is, aki bizalommal fordul
hozzám.
Tedd meg az első lépést, írjál,
hívjál.
